Az úgynevezett D-vitamin „áttört” Magyarországon. A D-vitamin hiányára visszavezethető betegségekkel foglalkozó szakorvosok – egymással teljes egyetértésre jutva – az addig ajánlott napi mennyiséget, a többszörösére emelték 2012-ben. Annak jártam utána, hogy ennek milyen következményei vannak, például szükség van-e arra, hogy D-vitamin tablettákat szedjünk vagy elég csak az a napfény, ami séta közben ér minket.

A D-vitamin nem létezik

Az, amire a D-vitamin elnevezéssel utalni szokás, az nem más, mint a kolekalciferol nevű szerves vegyület, vagyis nem általánosságban a D-vitamin, hanem az, amit D3-vitaminnak neveznek. A vitamin megnevezés nem túl pontos, mivel a kolekalciferol molekulája nem tartalmaz nitrogént, vagyis nem tekinthető aminnak. Hatását tekintve hormonok előanyaga, ezért inkább prohormonnak mondható, mintsem vitaminnak. Csupán orvostörténeti okok miatt ragadt rajta a vitamin elnevezés.

Mit okoz a hiánya?

A D-vitaminról azt tanultuk az általános iskolás éveinkben, hogy a napfény hatására keletkezik és a hiánya csontritkulást okoz. Az orvosi szakirodalom szerint
(http://www.mave.hu/uploads/file/a_d_vitaminrol_kombinaljunk-11792.pdf):

nélkülözhetetlen a bőr, az immunrendszer, cardiovascularis rendszer, az endokrin rendszer, a vese, az idegrendszer egészséges működéséhez, a vérképzéshez, a tumorok elleni védekezéshez, a nőgyógyászati kórképekben, továbbá a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez is.

Nagyjából ezt úgy lehetne megfogalmazni, hogy a C-vitaminnal kapcsolatban élő elvárásoknak, szinte tökéletesen eleget tesz a D3-vitamin.

A magyarországi konszenzus

A magyarországi szakorvosok 2012-ben kialakítottak egy szakmai konszenzust a D-vitaminról, melynek teljes szövege elérhető itt: http://www.akademiai.com/content/e5x1v473712727t3/fulltext.pdf

Ebből szemezgettem pár állítást, mely segít tájékozódni a D3-vitamin pótlása ügyében. Amikor a mennyiségről írok, akkor a konszenzus megfogalmazását követve, NE-ben, vagyis Nemzetközi Egységben adom meg az értékeket. Ha valaki át szeretné váltani, akkor úgy kell számolnia, hogy 1 NE 0,025 mikrogramm kolakalciferolnak felel meg (1 gramm 1 millió mikrogramm). Ennek megfelelően 40 mikrogramm kolakalciferol egyenlő 1 NE-vel. Ez az átváltás csak a D3-vitamin esetében van így, más anyagoknál eltérő a váltószám.

A konszenzus ismerteti, hogy a D3-vitamint a szervezetünk állítja elő, elsősorban UV-B sugárzás hatására. Ez azt jelenti, hogy fedetlen arccal és végtagokkal, kizárólag nyáron, de csak a 10 óra és 15 óra közötti időszakban, nagyjából negyed óra napsütés hatására fog a szervezetünk 1500-3000 NE mennyiségű D3-vitamint termelni.

Ahogy majd kiderül, ez a mennyiség sokaknak elegendő lehet. Teljesen egyértelműen kimondja a konszenzus, hogy ezt az időszakot leszámítva (tehát nyáron 10 és 15 óra között), nem várható semmilyen más időszakban (délután, tavasszal, ősszel, télen) jelentős mennyiségű D3-vitamin termelés a napsugárzás eredményeként.
Azt is egyértelműen kimondták, hogy a szoláriumok UV-A sugárzása nem alkalmas a D3-vitamint képző folyamat elindítására.

A magyarországi étkezési szokások nagyjából 80 NE mennyiségű D3-vitamint biztosítanak nekünk. Bármilyen étrendi módosítással is próbálkozunk, a nyári időszaktól eltekintve, szükséges pótolni a napfényből és az étkezésből felvett mennyiséget. Ehhez közölnek egy táblázatot, mely szerint egy egészséges felnőtt ember napi D3-vitamin adagja 4000 NE (az 10000 NE feletti dózis már mérgező lehet).

A D3-vitamin hatásairól, élettani szerepéről egy hosszabb leírást közölnek, melyet úgy jellemeztem feljebb, hogy tulajdonképpen minden C-vitaminnal szembeni elvárásnak eleget tesz.

Többek között az alábbiakra hat ki a D3-vitamin bevitele:

• az immunrendszer megfelelő működése;
• a szívelégtelenség megelőzése és kezelése;
• magas vérnyomás kezelése;
• érelmeszesedés megelőzése;
• hiánya növeli bizonyos daganatos betegségek kialakulásának a kockázatát;

A felsoroltakon kívül, minden nő számára ajánlották a megfelelő mennyiségű D3-vitamin bevitelét, minden életkorban és kifejezetten az általános egészségi állapotra való tekintettel. Tehát nem csak terhesség vagy időskor esetén!

Nincsenek teljes körű, a releváns változókra nézve reprezentatív felmérések a magyar lakosság D3-vitamin-hiányos állapotáról, de a szórványos adatok nagyon rossz helyzetet valószínűsítenek. Például az egészségesnek tartott nőknek, egy jól körülhatárolt csoportjában (télen és tavasszal) 70 százalékban volt kimutatható a D3-vitamin hiánya - állítja a konszenzust ismertető tanulmány.

A konszenzus a D3-vitamin hiányának megelőzésére az alábbi értékeket javasolta (az obes elhízást jelent):

Korábban 200 NE volt az ajánlott. Sok termék csomagolásán és tájékoztatóján még a régi ajánlott dózis szerepel, ezért érdemes ellenőrizni a csomagoláson feltüntetett ajánlott adagolást!

A fenti értékeket úgy kell tekinteni, hogy a hiány megelőzéséhez elegendőek. A hiány kezelése – az esetleges egyéb betegségek és az egyéni biológiai jellemzők felmérése miatt – orvosi kérdés. Tehát a hiányállapotra a fenti táblázat számai nem iránymutatóak, hanem az orvosnak kell döntést hoznia.

A konszenzus azt is kimondta, hogy a téli és a tavaszi időszakban, a hiány megelőzése miatt, az egészséges embereknek is szüksége van a D3-vitamin bevitelére. Egész pontosan azt javasolták, hogy szájon át bevehető készítményeket kell alkalmazni. Magyarországon ugyanis nem érhető el olyan étrend, amivel az általuk ajánlott dózisú D3-vitaminhoz hozzá tudunk jutni.

Tudomásom szerint ez az első eset Magyarországon, hogy a teljes lakosság számára, a természetes bevitel kiegészítéseként (teljes szakmai egyetértéssel!), vitaminkészítmények vásárlását ajánlották a szakorvosok.

NeumannGy

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.